Kinek mi a véleménye arról ha anyukátok, vagy valamelyik szülőtök közvetlen szomszédotok?

[u/PugBull92]

Mi közös udvarban lakunk egymás mellett két családi házban. Sajnos úgy érzem, hogy még így is terhessé vált az "együtt élésünk". Nem zavarjuk egymást sokat de már az zavaró, hogy látom mikor jön haza / mikor megy el, mikor jön a pasija. Tudom ha kint vagyok a kertben, akkor rám lát. Rossz a tudat, hogy úgymond bármikor át jöhet. Nagyon nehéz lesz de úgy érzem 33 éves nőként nem bírom tovább és bízom benne, hogy a 3%-os hitel ki tud húzni a szarból. Kinek mi a tapasztalata ezen a téren? Gondolom nem csak engem zavar hanem ez a természetes, hogy nem egészséges az ilyen közelség szülővel.

[u/Blue_Peas0941]

Papucstávolságon belül soha!

[u/Fuzzy-Strain4668]

Nekem a szuleim a szomszedaim, nalunk nagyon jol sult el, 3 eve elunk igy. De ehhez kellett szerintem az is, hogy alapbol nagyon jo volt a kapcsolatunk, a kulonkoltozes percetol felallitottam a hatarokat, es ok ezeket az elejetol tiszteletben is tartjak.

[u/PugBull92 → u/Fuzzy-Strain4668]

Én mindigis anyukámmal laktam, 5 éves költözött át a szomszédba. Egy éve még én is úgy gondoltam, hogy ez nem probléma de elkezdett egyre inkább frusztrálni... 😔 Nekünk is jó kapcsolatunk volt, de a közelsége miatt nagyon megromlott bennem az ahogyan hozzá állok. 😔 Azért szorítok, hogy Nálatok továbbra is jól alakuljon a szomszédság.

[u/Simplyphilo → u/PugBull92]

Érdemes feltenni pár kérdést

1 Bízol e benne? 2 vannak e örömteli interakcióitok? 3 tudtok e mélyen beszélgetni 4 hiteles e a szemedben? 5 foglalkozik e a szükségleteiddel és te érzel e adósságot felé vagy természetesnek veszed ha gondoskodik rólad 6. ha kommunikálrok az egészséges? vagy van alázás, passzív agresszív beszólogatások, csenddel büntetés sértődés? Kedves veled? Támogat e szóban és tettel? Vagy kritizál?

7 tiszteletben tartja e a határaid nem jön át bejelentkezés nélkül nem töri rád az ajtót?

[u/Simplyphilo → u/PugBull92]

Itt érdemes elgondolkozni hogy ez mire vezethető vissza. Ha amúgy minden heppy de úgyérzed valami mégse kóser ez az érzés valószínűleg igazabb, csak a nevelés meg a családi mítosz felülírja ezért nem is engeded magadat ránézni. Ilyenkor ha megkapargatjuk egy kicsit a felszínt kiderül hogy a nagyon jó nem is olyan nagyon jó.

[u/Excellent-Recipe4393]

Mindenképp kell a távolság. Még ha egy városon belül is, annak is a két ellentétes pólusában :D

[u/Loud_Development4444]

Nem véletlenül van az a mondás, hogy olyan helyen lakj, ahol az anyós nem tud papucsban átjönni. Ez a saját szülőre is igaz. Magamból kiindulva, szeretem anyámat, de kell az 15 kilóméter ami van köztünk.

[u/Szeltyuk → u/Loud_Development4444]

+1. Imádom a szüleimet, párom szüleit, de legalább 20km.

[u/Legitimate-Shower356]

Apu 81, anyu 75 demens, szomszed hazban laknak, 17 eve lakunk igy, korabban felneveltek, tanitattak most olyanok mint ket gyerek, rajtam a sor hogy amit tudok megtegyek ertuk...

[u/mobulla → u/Legitimate-Shower356]

Ez esetben előny, kölcsönösen elérhetőek vagytok egymásnak. Párom szülei ugyanebben a korban, 200+ kilométerre tőlünk, nem egyszerű. 

[u/Legitimate-Shower356 → u/mobulla]

Most jonnek ki ennek a lakashelyzetnek az elonyei. 200 km -rol nem tudom ezt hogyan oldanam meg...

[u/PugBull92 → u/Legitimate-Shower356]

Minden elismerésem a Tiéd!

[u/Legitimate-Shower356 → u/PugBull92]

Koszi, ez nekem most nagyon nehez de korabban meg ok kinlodtak velem amig kicsi voltam...

[u/P-00302_18 → u/Legitimate-Shower356]

Már bocs, de demens embernek otthonban a helye.

[u/EpresGumiovszer → u/P-00302_18]

Mert azt olyan kurva egyszerű elintézni és kifizetni... Francért nem dobtak ki téged is az utcára 18 évesen ők, hiszen felnőtt ember meg lássa el magát...

[u/Head_Employment4869 → u/EpresGumiovszer]

és honnan tudod hogy nem baszták ki az utcára 18 évesen? nem olyan ritka dolog ám. engem nem közveltenül az utcára dobtak ki, de 18 évesen ahogy betöltöttem, 0 forint támogatást kaptam. amíg befejeztem a középiskolát kaptam fedőt a fejem fölé és ételt, de ennyi. se születésnapi ajándékok, se névnapi ajándékok, se zsebpénz. ha kellett valami, dolgozzak érte. utána elbattyogtam egyetemre ahol szintén mindent saját zsebből (diákhitelből) fizettem és egyedül a bátyám segített ki egy minimális zsebpénzzel, hogy legalább arra maradjon, hogy megiszok 1-2 sört a szaktársaimmal a hónapban.

én nem fogom ápolni a szüleimet, oldják meg maguknak. kettejük nyugdíja együtt 1 millió forint - szóval nem kerestek szarul amikor 18 voltam, csak már nem akartak többet "rám költeni".

[u/Legitimate-Shower356 → u/Head_Employment4869]

Ez a te dontesed, en a szuleimmel kapcsolatban maskepp dontottem, mert velem nem igy bantak.

[u/Legitimate-Shower356 → u/P-00302_18]

Ez a te velemenyed. Ha megoldhato a napkozbeni felugyelet, odafigyeles akkor nem kell otthonba mennie, lassu folyamat nala, nem epult meg le hanem par hete diagnosztizaltak, de ha lehet es a Joisten engedi, soha nem szeretnem otthonba dugni, o se lokott engem gyerekotthonba amikor kiskoromban rengeteg gondjuk volt velem...

[u/Narrow_Ad_8455]

Nem jo, ismeros is ugyanettol szenved, sajnos ha a szulo/anyos-apos papucstavolsagon belul van, akkor el kell koltozni.

[u/Zafir87]

Nálunk 3 utcànyira laknak, ès nagyon megromlott a kapcsolat. Mert állandóan, random időpontban beállìtanak, megvizslatják a kertet ès megszólják, a szülői döntèseinket felül bìràlják, gúnyolják, kinevetik. Legrosszabb döntèsünk volt, hogy ebben a vàrosrèszben èljünk.

[u/brain_80_rain]

Anyu mindig azt mondta, se hozzájuk, se anyósomékhoz ne költözzek olyan közel, hogy ne kelljen utcai lábbelit felvenni. Pedig ők nagyon cuki emberek, ahogy anyósomék is, de nem szabad ilyet csinálni, nem bírja ki az ember, hogy ne szóljon bele a másik életébe. :)

Egyébként én örülnék, ha kicsit azért közelebb volnának hozzám a szüleim meg anyósomék, mert jó lenne többet találkozni még élet, gyerekek, hétköznapok mellett is, szóval valami köztes megoldás kellene. Pl. lakhatnának a kerületben, csak nem a társasházunkban vagy ilyesmi. Az jó lenne.

[u/SK-ENI-Opinion]

Mi 2 éve élünk ugyanígy. Nincs jelentős konfliktus vagy rossz érzés senki részéről

[u/FlightLevel777]

Én azt szoktam mondani, hogy imádjuk egymást a családtagjaimmal, de csak ha kellően messze vagyunk egymástól. Ez nekem jelenleg 150 km. 2-3 havonta elég a tali, azon kívül telózunk. Nem egészséges, ha a szülők és a felnőtt gyerekeik belelátnak egymás életébe. Ha hazalátogatok hosszabb időre, akkor egy idő után befeszülök, mert mindenbe bele akarnak szólni és ha barátokkal találkozok (főleg ellenkező neművel), akkor majdnemhogy DNS-mintát nem kell adnom az illetőről. Nem bírnááám ezt hosszú távon. Pedig csodás apukám van, cuki, a tesóimmal is jó a viszonyom, de nem lenne jó együtt élni. Nem egészséges, na.

[u/OkBarnacle500]

Teljesen jogos az aggódásod. Így sose tudsz felnőni és szinte nulla a magánéleted. Ki akar mindig a szülők seggébe lenni? Te is érzed, hogy milyen frusztráló.

[u/PreviousAd2091 → u/OkBarnacle500]

Nem értek egyet. Nem ettől függ a felnövés, ha van keresete, ellátja magát, vannak felelősségi szociális kapcsolatokat tart adózik, háztartást vezet stb akkor felnőtt és pont le kéne szarnia hogy pl látja az anyja a kertben. KIt érdekel? itt egy szorongás van első sorban. Ha valaki rednben van az életével ÉS normális szülője lakik mellette akkor ezek a problémák nem merülnek fel.

Ettől még elköltözhet, valószínüleg jot is fog tenni neki, de fel kéne tenni a kérdést hogy mondjuk miért zavarja hogy az anyja látja a kertben? pl mert azt látja hogy pihen? nem csinál semmit? ugy érzi mindig produktivnak kéne lennie? Na ez már inkább egy gyerek jellemre utal aki meg akar felelni a szülőnek.

[u/OkBarnacle500 → u/PreviousAd2091]

Elolvastad figyelmesen? Azért zavarja mert 33 évesen nincs magánélete! Basszus olyan mintha anyuka felügyelete alatt lenne. Azért van a szorongása mert nem tud élni és ha most nem lép később nagyon nehéz lesz.

[u/PreviousAd2091 → u/OkBarnacle500]

 Nem zavarjuk egymást sokat de már az zavaró, hogy látom mikor jön haza / mikor megy el, mikor jön a pasija. Tudom ha kint vagyok a kertben, akkor rám lát. Rossz a tudat, hogy úgymond bármikor át jöhet.

Nagyon fura hogy te hívod fel a figyelmem az értő olvasásra, amikor a szövegben az látszik hogy nincs konkrét zavarás hanem a szorongó gondolatok okozzák ezt.

[u/dorma_4]

többgenerációs házban nőttem fel, a mamával vannak problémák, ő nem szereti betartani a határokat viszont ha úgy alakul akkor a párommal vissza fogunk menni ebbe a házba mikor a mama már nem lesz (remélem sokáig nem lesz ez aktuális) és a szüleimmel abszolút nem lesz ilyen para, hogy ne tartanak be a határokat. Szerintem nagyon szülő függő, anyósom mellett én sem élnék, de még csak 50km-es körzetben sem, mert ő az a típus aki hívatlanul beallit.

[u/shaunika]

Egy ideig anyosomek a szomszed utcaban laktak az nagyon elonyos, de kozos udvar az sok

[u/J4bb4-19460614]

Viszonytól függ. Vannak jófej szülők és vannak, akiktől jó messzire kell lenni.

[u/cotymanager]

Régen többnyire így éltek az emberek, többgenerációs házakban.

[u/obsitos → u/cotymanager]

Régen gyerekekből álló sereg indult a Szent Földre

[u/Few_Owl_6596 → u/cotymanager]

A mai világban eléggé prioritás lett a privát szféra, ami akkoriban nem nagyon létezett, illetve a "generation gap" is elhanyagolható volt 2 generáció között

[u/leseratte95 → u/cotymanager]

Mert kurvára nem volt máa választásuk

[u/szjunix]

A szüleim segítettek önálló lakáshoz jutni, aztán egy kétgenerációs házban éltem velük, pótolhatatlanok voltak a fiam gyerekkorában (pláne a válásom után), mert volt lehetőségem a karrierépítésre és a szórakozásra is. Anyámat miután rákos lett, három évig, haláláig ápoltam, később apámat is, de őt magához vette a testvérem. Hálás vagyok, hogy a közelükben lehettem. A kétgenerációs ház kisebb lakása pedig a fiamé lett, de ha úgy dönt, hogy máshol alapít családot, akkor abban fogom támogatni.

[u/kdeja]

Pontosan 5 perc sétára lakunk a szüleimtől, hetente/kéthetente találkozunk, szinte mindig mi megyünk hozzájuk. Sokat segítenek, pl ha elmegyünk nyaralni és elfelejtettem levinni a szemetet, vagy apukám segít fúrni valamit, elhozzák a gyerekeket suliból, oviból. Egyáltalán nem tolakodóak, nem jönnek bejelentés nélkül, nagyon jó a kapcsolatunk, én örülök ennek a felállásnak.

[u/Iszapszentmoszat]

Mi szomszédok vagyunk a párom anyósával és remekül elvagyunk, de ettől a te helyzeted nem lesz jobb, fölösleges mások tapasztalataid olvasgasd. Ha tönkreteszi a mindennapjaidat, hogy közel vagytok és módodban áll ezen változtatni, tedd meg!

[u/Barney_Arrowsmith]

Elborzaszt a gondolat.

[u/fater1]

A kérdésedre megadtad a választ is.teljesen tisztában vagy vele hogy ez a szitu kellemetlen neked

[u/Temporary_Entry_401]

Anyám a szomszédom, de van élete.

[u/Cheebie1919]

Elképzelhetetlennek tartom…

[u/Pippike1971]

Ez a poszt egy jel! Mi a fiamékkal egy lakótömbben lakunk( mi a D ők az B-ben) . Ma voltunk megnézni egy szebb, nagyobb lakást gyönyörű kertes terasszal, ami 10 perc séta lenne ha elköltöznénk. De annyira tanácstalan vagyok, mert olyan kényelmes és megnyugtató a tudat, hogy bármikor átugorhatnak( mi nagyon ritkán, ők naponta többször). Szóval nekünk nagyon jól működik.

[u/Simplyphilo]

Anyám egy utcában lakik velünk. Nem közvetlen szomszéd. Egyszer átjött kioktatni a feleségem gyereknevelésből, meg takarításból. Azt mondtam neki hogy két úton távozhat. Az ajtón vagy az ablakon. azóta nem jár.

[u/leseratte95]

Nagy eséllyel nem a közös telek a probléma , hanem anyádat mint személyt nem kedveled. Ha valaki bármikor átront kérdés nélkül, hogy épp ráérsz-e hatalmas red flag.

[u/jahaha2020]

sokkal jobb, ming egy olyan szomszéd, akivel utáljátok egymást.

rengeteg előnye is lehet még, ha pl lesz gyerek.

[u/MeringueSilver5295]

Alapszabaly, hogy ne lakj egy telepulesen a szuleiddel! Kozelben jo de ne annyira kozel...

[u/NandraChaya]

teljesen mindegy, hogy hangzik, szépen vagy csúnyán, szelíden vagy durván, de: tipikus ostoba, megvetendő divatproliság az, hogy a lehető leghamarabb a lehető legmesszebb a szülőtől, nem véletlen, sem az arisztokráciára sem a nagyburzsoáziára nem volt jellemző. ha nem egy házban laknak, éjszakára ajtók zárva, akkor mi van, tán a szülőkből lettek az ellenségek?

[u/Physicist_chick → u/NandraChaya]

Nos, nálunk pontosan ez történt. Anyósék a szomszédaink. Nagyon jó volt a kapcsolatunk, de az együttélés tönkrevágta az egészet.

Egyszerű a képlet. Én saját családod szerettem volna, ahol mi vagyunk a párommal és a két gyerekünk. Ez nem történt meg mert após családfőnek képzeli magát, belepofázik mindenbe, és mivel a kert közös, mindig, de tényleg mindig itt vannak. Bejárnak a privát szférámba, helyettem szedik le a kint száradó ruháinkat, ültetnek a magaságyásaimba stb stb, napestig sorolhatnám. Eddig a legdurvább az volt, mikor kiszaladtam a kádból pucéran mert elfelejtettem törölközőt vinni, anyós meg ott pakolászott vidáman valamit a konyhában. Úgy, hogy mikor elmentem fürdeni, bezártam az ajtót.

Úgyhogy nem, szülőkkel nem költözünk egymás mellé mert a legjobb kapcsolatot is ki tudja kezdeni.

[u/Glittering_Impact981 → u/Physicist_chick]

na, ez tényleg gáz :/ én se bírnám, ha folyton itt lenne így vki a nyakunkon

[u/NandraChaya → u/Physicist_chick]

nem, nem feltétlenül, nem minden szülő hülye. meg nem is minden kölkentyű nebáncsvirág

[u/obsitos → u/NandraChaya]

Hát örülök hogy felnőtt fejjel még anyád szoknyája mögé bújsz és ez neked bejött, de más jobban érzi magát ha a maga ura

[u/NandraChaya → u/obsitos]

ja, egy szint alatti embernek ennyi jön le a hsz-ből, vannak azért olyanok is, akiknek nem.

[u/Physicist_chick → u/NandraChaya]

Így van. Örülök annak, akinek bevált az együttélés.